Az elmúlt években elkezdődött és a jelenleg is folyamatban lévő kiemelt műemlékvédelmi programoknak köszönhetően számos régi, legtöbb esetben historizáló, eklektikus épületünk újult és újul meg, azonban az értékmegőrzés még nem minden esetben terjed ki az üzletportálok és cégtáblák minőségi kialakítására.
A hagyományos technikával készült festett, aranyozott üvegcímtáblák magas esztétikai minőségükön túl organikus egységet alkotnak az adott épülettel és hosszú évtizedekig megőrzik szépségüket. Az így kialakított utcafronti megjelenés az állandóság, a megbízhatóság, a magas minőség iránti igény érzetét kelti a szemlélőben.
Városaink központi részeinek épített környezete egységesnek mondható, jellegük megóvása kiemelt fontosságú. Az épületek utcafronti megjelenései újragondolt portálokkal idővel követendő példává válhatnak. Ebben a szellemben megvalósított utcafronti arculatok a belső terek kialakítására is hatást gyakorolnak. Programunk kiterjed az enteriőrökben elhelyezett információkat közlő feliratok, táblák, illetve egyéb díszítő elemek címfestett, üvegaranyozott technikával történő kivitelezésére is, összhangban az adott tér építészeti sajátosságaival.
A hagyományos kézműves tevékenységek, így a címfestés és az üvegaranyozás is a vizuális kultúra közvetítésének egyik formájaként újra elfoglalhatná helyét az iparművészet gazdag, történelmi hagyományokkal rendelkező mesterségeinek tárházában. Az egykor virágzó és értékálló minőséget közvetítő foglalkozás életre keltése, újraértelmezése a szakma még élő képviselőinek bevonásával, tudásukat megőrizve és továbbörökítve, új szakemberek képzése által kívánatos lenne.
A munkaprogram Bondár Róbert üvegaranyozó iparművész, Herczeg Ágnes üvegtervező iparművész és Gerlóczy Gábor kulturális örökségvédelmi szakember együttműködéséből jött létre.
Bondár Róbert, a Szentpéterváron született és jelenleg Londonban élő címfestő és üvegaranyozó iparművész, Angliában az egyik legnevesebb mester, David Adrian Smith műhelyében sajátította el az üvegaranyozás technikáját. Alkotói módszereire és jelenleg használt technikáira a párizsi üvegaranyozó művészek munkái hatottak leginkább. Üvegaranyozott portáljai Londonban láthatóak. Vágyai között szerepel, hogy tevékeny közreműködése által Magyarországon is feléledjen a mára elfeledett címfestő és aranyozó hagyomány.
Kétezertizenhétben magyarországi szakmai körútja alkalmával ismerkedett meg Herczeg Ágnes üvegtervező iparművésszel, a Laki Üvegművészet alapítójával. Műhelyében ő és munkatársai készítik, restaurálják a klasszikus és modern üvegtáblákat, immár huszonöt éve azon az úton járva, amit Róth Miksa jelölt ki a huszadik század elején. Herczeg Ágnes szenvedélye az üveg, ezért ezzel az anyaggal kapcsolatban szinte minden kihívásra nyitott. Magyarország, és azon belül Budapest nagy múltú épületeinek festett és aranyozott üveg címtábláinak restaurálása, hagyományos technikával történő rekonstrukciója tervei között szerepelt. Bondár Róbert és Herczeg Ágnes elképzelései és tervei összhangban voltak.
Kétezertizenkilencben Herczeg Ágnes beavatta új terveibe Gerlóczy Gábort, akivel korábban már több sikeres projektet valósítottak meg. Kulturális örökségvédelmi szakemberként Gerlóczy Gábor azonnal igent mondott a feladatra és elkezdték a téma szellemi hátterének kutatását, feldolgozását. Mielőtt nekiláttak a kutatásnak, úgy gondolták, hogy meg kell ismerniük a szakma gyakorlati oldalát is. Kétezerhúsz tavaszán Róbert szakmai vezetésével megismerték az üvegaranyozás titkait, kipróbálták a technikákat és tevékenyen részt vettek néhány üvegaranyozott címtábla elkészítésében.
„A tradicionális címfestés a városesztétikai szemléletváltás jegyében” című pályázatuk kétezerhúszban elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia támogatását.
A Városesztétikai Szemléletváltás Programot azon városvezetőkkel, állami, egyházi és magán intézményekkel, műemlékvédelmi szakemberekkel képzelik megvalósítani, akik számára kiemelten fontos a tradíció, a minőség és a magas színvonalú értékek közvetítése.
